2014. július 11., péntek

3. Életem legjobb napja

Sziasztok!Ez az új rész olvassátok figyelmesen!Jöhetnek kritikák, hideg meleg megjegyzések.Ha tetszik hagyjatok nyomot magatok után!Hajráá! Puszii: Angyi :)

A csúszdás medence mellett a tömeg sikítozott, utána Viki is, és mikor megláttam a négy fiút leesett ők a ByTheWay. Viki megfogta a kezem és behúzott a tömegbe.
-Viki hova mész?-kérdeztem.
-Nyugi csak előrébb nyomulok.-Mikor megálltunk olyan 3.-4. sorba lehettünk, persze nagyon sokan nem tetszésüket fejezték ki. Nem is nagyon érdekeltek a körülöttünk álló emberek. Én inkább a szöszi fiút néztem a színpadon.Aki múltkor a metró állomáson kérdezett valamit.Amire azért mondtam nemet mert barátom volt.Volt. Elgondolkoztam rajta, hogy akkor nem lett volna Ádám akkor igent mondtam-e volna neki? Gondolataimat Viki zavarta meg.
-Akkor felmész a színpadra?-fülig ért a szája annyira boldog volt.És csak lökdöste a vállam hogy szólaljak meg.
-Mi?-néztem rá.Nem tudtam miről beszél.Aztán láttam hogy Olivér nyújtja felém a kezét. Jaaa...Megértettem.
-Menny már!-lökdösött Viki Olivér felé.
-Okés!-Oli felhúzott a színpadra és elkezdett velem táncolni.Megpörgetett többször is.A mikrofon az egyik kezébe és úgy énekelt.Istenem.Annyira nagyon helyes...Vajon ez az jelenti, hogy belé estem? Mikor Oli éppen nem énekelt a fülembe súgta, (gondolom ez a csajozós módszere: mindenkire rámosolyog azzal a oltári helyes mosolyával és suttog a csajok fülébe.) hogy várjam meg a színpad mögött.Bólintottam és boldogan leugráltam a barátnőm mellé.
-Ááááá.-Viki majd kicsattant az örömtől.És megölelt.-Olivér bukik rád!
-Mi?-toltam el magamtól.-Nem. Biztos nem. Honnan veszed ezt?
-Ja semmi...Csak most is úgy vigyorog rád mint a vad alma.-Elpirultam és égő vörös fejemmel a földet néztem.Koncert után Vikivel a színpad mögé mentünk.Ő képeket akart csinálni a BTW-vel én meg Olivérrel beszélni.Mikor át vergődtünk a tömegen. Olivérrel találtam szemben magam.
-Beszélhetünk?-kérdeztem.
-Aha.Én is kérdezni szeretnék valamit.-válaszolta.Egy kicsit arrébb mentünk a többiektől és elkezdte a mondandóját.
-Szóval azt akartam kérdezni hogy ma este a srácokkal szervezünk egy "kisebb" bulit és lenne-e kedvetek eljönni a barátnőddel?
-Persze szívesen elmegyünk.-válaszoltam.
-Okés.Akkor ez a cím.-Nyújtott át egy kis papír cetlit.-Várunk 8 órakkor.-Mondta mosolyogva.
-Okéka.Köszi!-Utána észre vettem. hogy egy ideje engem bámul és a szemébe néztem.
-Mi az?-kérdeztem mosolyogva.
-Ja semmi csak nagyon szép a szemed!-Válaszolta és megajándékozott egy döglesztő mosollyal.
-Te beszélsz?-Hupsz! Ezt nem akartam hangosan kimondani!Mekkora hülye vagyok!
-Ööö..És te mit is akartál mondani?
-Ööö..-Nem mondhatom el neki, hogy belé szerettem.Nem.Még nem!Majd máskor!Amugy is úgy tudja, hogy barátom van.Ajjj!!Pedig úgy elmondanám neki és akkor boldogan élünk míg meg nem halunk!Ahaa csak az a baj, hogy egy álom.Ami nem hiszem. hogy valósulni fog.
-Már mindegy!Semmi!-Mondtam.
-Bisztos?Minden oké?
-Ahaa!-Erőltetett mosolyt húztam a számra.A következő pillanatban megindultam vissza Vikihez mikor megbotlottam valamiben és majdnem repültem egy nagyot de valaki elkapott."Komolyan csak én lehetek ennyire szerencsétlen" gondoltam magamban.Aztán a "megmentőm" felé fordítottam a fejem.És...Néztünk egymás szemébe.Az a kék szeme..Visszavonom én vagyok a legszerencsésebb!













1 megjegyzés: